Legfrissebb hírek arrow Újságcikkek
Újságcikkek

Kisalföld

Dániel ösztöndíjból tartja el magát

Laczó Balázs

2010.02.05.

Több győri szakiskolában, szakmunkásképzőben is látszik az új ösztöndíjrendszer hatása a tanulmányi átlagon

A tavaly bevezetett támogatás miatt a tanulmányi eredménynek tétje van, hiszen sok családnak komoly segítség.

Mivel az új ösztönzőrendszert tavalyelőtt szeptemberben vezették be, azt még nehéz lenne megmondani, hogy többen választják-e emiatt a gyakorlati pályát. Ám az látszik, ha nem is mindenhol, de javultak a tanulmányi átlagok. Nem kevés pénzről van szó, a szakmai évét töltő diák juttatása a minimálbért is elérheti.

Állami pénzek

Kezdjük ott, hogy az állam részéről egyformán 10 ezer forint illeti azt, aki a tíz országos hiányszakma valamelyikét választja a szakmai alapképzés elvégzése után. Az állami pénzek sorába tartozik az is, amelyet a diák a gyakorlati képzési helyével kötött tanulószerződés alapján kap, ez jó tanuló esetén a mindenkori minimálbér 30 százaléka. S most jön képbe a győri önkormányzat, amely tavalyelőtt úgy döntött, a tanulmányi eredményt motivációs tényezővé teszi. Ezért a térségben megállapított 26 ˝helyi hiányszakmát˝ oktató szakiskolák 9. és 10. évfolyamosai számára bevezette a – nem hivatalos nevén – pályaorientációs ösztöndíjat. Ennek alapja havi nettó 8000 forint, ami 2,51-os átlag fölött magasabb lehet, s akár a 16 ezret is elérheti. Emellett azoknak, akik szakképzési évfolyamon ˝tanulmányi szerződésben˝ rögzítik valamelyik győri telephelyű céggel, hogy felszabadulásuk után ott dolgoznak majd, ösztöndíjukat a szerződési díj felével megnöveli az önkormányzat. A győri önkormányzat további havi 6000–12.000 forintos ösztönzést ad a Győri TISZK tanműhelyeiben helyi hiányszakmát tanulóknak, és szeptembertől emelt ösztöndíjjal várja az előrehozott szakképzésre jelentkezőket.

Biránti Dániel gyakorlaton, Koller Árpád keze alatt. A Lukács-iskola diákja karosszérialakatos lesz. Fotó: Krizsán
 
Szakmunkás akart lenni

Olyan diákot kerestünk, aki a legmagasabb sávba tartozik, vagyis 16 ezret vihet haza. Biránti Dániel második éve tanul a győri Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában. A Vágon élő Dánielnek eddig minden félévben 16 ezer forintban állapították meg a havi ösztöndíját, nyolcadikban 4,3, kilencedikben 4,6, év végén 4,8 volt az átlaga. Tehát bátran írhatott volna más iskolát is a jelentkezési lapra, de ő szakmunkás akart lenni. A városháza reményei szerint egyre több ilyen diák lesz, Papp András a győri önkormányzat oktatási irodavezetője úgy látja: egyre több fiatal fedezi fel a szakiskolai vagy szakközépiskolai képzésben az érvényesülés lehetőségét, és csökken a téves pályaválasztás okán kudarcra ítéltek száma. Az ösztönzőrendszer pedig ellensúlyozza azt, hogy csak a más alternatívával nem rendelkezők akarjanak szakmát tanulni. Győr tavaly 150 millió forintból csaknem 1300 szakmunkástanulót támogatott.

Hozza is a pénzt

Biránti Dániel szereti a matematikát, a fizikát és jó eredményei mellett sem akart mást tanulni. – Az édesapám karosszérialakatos Vágon, mellette szeretnék dolgozni. Pápa jöhetett volna még szóba, de a győri Lukács jobban megfelelt az elképzelésünknek – mondja a tizedikes diák.

Úgy érzi, nőtt a megbecsültsége a családban, otthon büszkék arra, hogy nemcsak viszi, hozza is a pénzt. Nem kevésről van szó, mint vallja, a havi 16 ezerből szinte teljesen fenn tudja magát tartani kollégistaként.
 

 

Mára ketten maradtak a tizenháromból

Cs. Kovács Attila    2009.01.20

Vág - „A csornai Koronára süt a nap..." – énekelték 1943-ban a frontra induló vági regruták. A tizenhárom fiatalember közül tizenketten értek haza a Rába partjára. Emléküket egy fotó is őrzi.

Az 1943-as vági regrutákról szóló történettel és az őket megörökítő fényképpel kereste meg szerkesztőségünket a vági Erdélyi Gyuláné. Anna néni férje is a bevonulók között volt és csak két és fél év múlva térhetett ismét haza. Egy vági katona soha nem tért vissza szülőfalujába.

Rendszeres szereplője lakóhelye, Vág ünnepi rendezvényeinek Erdélyi Gyuláné Anna néni. Az asszony elsősorban katonanóták éneklésével csal rendszeresen könnyet a közönség szemébe. Állandó résztvevője a bősárkányi veterántalálkozóknak is. Az idős, egykori II. világháborús katonák megrendülten hallgatják dalait, hiszen fiatalkorukat idézi vissza. Amikor hosszú éveket voltak kénytelenek szülőfalujuktól, sőt, hazájuktól is távol tölteni.

Erdélyi Gyuláné

Erdélyi Gyuláné Anna néni a napokban egy megsárgult fényképet hozott szerkesztőségünkbe. Vági regrutákat örökít meg a felvétel. Tizenhárom fiatalembert, akik valamennyien 1922-es születésűek, köztük van Anna néni férje is. A fotó 1943 őszén készült.

– Énekeltük nekik is, hogy „A csornai Koronára süt a nap, megjöttek a vizitáló nagyurak" – emlékezett Anna néni.

A férjemék voltak az utolsó bevonulók, akiket még kivittek a frontra. Közülük Póczik Imrét hiába várták vissza szerettei, ő kint maradt a harctéren. A többieket hazasegítette a jó Isten.

Anna néni férje 1944-ben került az orosz frontra. Földijeivel nem találkozott, hiszen különböző alakulatokhoz helyezték őket. A képen látható vági regruták közül már csak ketten élnek: Erdélyi Gyula és Mészáros Imre. 

A vági regruták 1943-ban vonultak be. Énekszóval búcsúztatták őket.

– Szenvedés volt, nem is jó rá emlékezni, de mégis gyakran az eszemben járnak azok az idők – mondja a 87 esztendős Gyula bácsi. Ő 1946-ban került haza, egy évet Németországban fogságban is volt. Otthon találkozott csak a többiekkel és mesélték el egymásnak, ki milyen szörnyűségeket élt át. Gyula bácsi most is jól emlékszik mindre, és ha hallgatósága akad, szívesen tovább is adja nem mindennapi történeteit. A szíve azonban elszorul, amikor a régi fotó a kezébe kerül, hiszen arról barátai néznek vissza rá fiatalon, lelkesen. Akkor esetleg sejtették csak, milyen megpróbáltatások várnak rájuk a következő néhány évben.

 
 

Bérjegyzék virtuális fizetéssel

Turbók Attila
2008.05.17. 01:00
 

Vág - A Vocational Academy vági tagiskolájába az érintettek elmondása szerint néha már a tanítók hozzák a tisztítószert. A közüzemi díjakat az önkormányzat vállalta át. A tanítói fizetések jelenleg is akadoznak – állítják –, és a felsőben angol szakos tanár sincs.


A vági önkormányzattal márciusban kötött újabb szerződésének pontjait sem teljesíti a helyi iskolát még ebben a tanévben működtető Vocational Academy Alapítvány (VA) – mondta el a Kisalföldnek Egri Zoltánné, a vági iskola február óta megbízott igazgatója. A közüzemi díjakat az önkormányzat fizeti, a tanítók bérkifizetése jelenleg is akadozik, az angol szakos tanár sem igen érkezik a felsősökhöz. A helyi tanítók szerint azonban a szakos ellátottság és a tanítás feltételei megfelelőek, ám néha a pedagógusok visznek tisztítószert az iskolába.

A VA nemrég sajtóközleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, melyben finanszírozási nehézségekre hivatkozva közlik, hogy a fizetős iskolákon és a kunszigeti intézményen kívül minden vidéki tagiskola fenntartásából kivonulnak a tanév végén. E közleményben a szakos tanárok hiányáról és az oktatási feltételekről is szó esett. A megjelent cikkre reagáltak a vági iskola pedagógusai, akik a közleményben elhangzottak több pontját is vitatják.

– A VA képviselői leírták, hogy sok esetben nem szakos tanárokat és hiányosan felszerelt, elavult eszközöket vettek át a kistelepüléseken. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy intézményünkben a szakos ellátottság az alapítvány előtt és megjelenése után is megfelelő volt, kivéve a VA által beígért angol szakos pedagógust, akit az utóbbi hónapokban sajnos nélkülöznünk kell – jelentette ki Egri Zoltánné, a vági iskola, február óta megbízott igazgatója. Hozzátette, az oktatás feltételeihez a VA nem sok mindennel járult hozzá, azt az intézmény biztosítja.

Információink szerint a VA és a helyi önkormányzat márciusban egy új szerződést kötött, melyben az önkormányzat átvállalta az intézmény közüzemi (többek közt víz, villany, gáz) díjainak fizetését. A VA vállalásai közt a pedagógusbérek rendezése, egy angol szakos tanár biztosítása és havonta ötvenezer forint fenntartási költség megfizetése szerepel – tudtuk meg.

Ez utóbbiról szólva az intézmény vezetője elmondta, az ígért pénzből alig tízezer forintot tudtak kikönyörögni azután, hogy egyszerűen elfogyott a tisztító- és takarítószer az iskolában, amit nem egy esetben a pedagógusok saját zsebből pótoltak.

– Abból a zsebből, amit a VA elég üresen hagy – mondta Ambrus Terézia magyar–történelem szakos tanár. Hangsúlyozta, a fizetések szinte december óta akadoznak, tavasszal egyszerre fizette a VA a decemberi, januári, februári elmaradásokat, azóta ismét bér nélkül maradtak. – A napokban kell több százezer forint, elmúlt évről maradt személyi jövedelemadót fizetnem, szívesen megkérdezném a VA vezetőit, hogy miből, a közüzemi díjaimról nem is beszélve – jelentette ki a pedagógus. A béreken kívül sem bejárást, sem ebédjegyet nem fizet a fenntartó, ám a tanárok elmondták, a bérjegyzék minden hónapban rendszeresen érkezik, csak épp virtuális fizetéssel.

– Ha eltekintek attól, hogy a szabályosan járó és ügyvéd által is megerősített bérszínvonalat sem adja meg az alapítvány, azt erőteljesen sérelmezzük, hogy a szakos ellátást is hiányolja közleményében a VA – mondta a pedagógus. Véleménye szerint az év elején betervezett angolórákra a jelenleg más szakkal rendelkező, épp szabad tanárok járnak be és saját szakjukat oktatják a gyermekeknek.
– Úgy vélem, ezáltal az épp végzős gyermekek legalább az alaptantárgyakban nem szenvednek hiányt – jelentette ki a vági igazgató. 

 

A pedagógusok hangsúlyozták: a VA nyilatkozatai ellenére egyáltalán nem érzik biztosítottnak az oktatás feltételeit a tanév végéig, hozzátéve azt is, hogy a VA június 30-án töröltetné az intézményeket a főjegyzői nyilvántartásból, ám a tanév augusztus végéig tart.


 

Barátja életét mentette meg

Turbók Attila
2008.02.28. 07:00
 

Vág - A Kemenesszentpéter–Vág labdarúgó-mérkőzésen csaknem tragédia történt. A vendégek kapusa – egy csatárral történt ütközés folytán – elvesztette eszméletét. Életét csak barátjának gyors beavatkozása mentette meg.

Vasárnap a megyei labdarúgó-bajnokság harmadik osztályának legutóbbi felkészülési meccsén a vági labdarúgók a szomszédos Kemenesszentpéteren vendégszerepeltek. A vágiak szerint ez az összecsapás évek óta rangadónak számít, hatvan-hetven éve veretlen a vági csapat a szomszédvárral szemben. Legutóbbi mérkőzésük második félidejének tizedik percében a házigazdák egyik csatára kiugrott a tizenhatos tájékán, majd a kifutó kapussal szemből ütközött. Az ütközést követően a játékos felállt, ám a kapus, Erlitz László fekve maradt.

 – Magam is a pályán voltam, az ütközés után azonnal odafutottam Lacihoz, akit arra már többen körbeálltak – mondta el lapunknak Riba Lajos. A tartalékcsapat edzőjeként is tevékenykedő labdarúgó azonnal letérdelt gyermekkori barátjához, mikor észrevette, hogy a kapus nem lélegzik.

Riba Lajos: Barátomat több év után nemrég hívtam vissza a csapatba.

– Kifeszítettem a száját, mert vélhető volt, hogy a nyelvét lenyelte – mondta Riba Lajos. Gyanúja igazolódott, ezért a kapus nyelvét kihúzta a torkából – ezzel megmentve a fulladástól –, majd megpróbálta szívmasszázzsal és lélegeztetéssel újraéleszteni ájult, nem lélegző barátját. Gondot okozott az is, hogy Erlitz Lászlónak eltörött az orra, s a vér a torkába szivárgott. Barátja ezért oldalra fektette, de az élesztést tovább folytatták.

 Szemtanúk elmondása szerint ekkorra már értesítették a pápai mentőket, akik az eset után valamivel több mint húsz perccel értek a helyszínre. Erlitz László azonban pár perc után magához tért, miközben barátja próbálta felmérni a kapus állapotát. A negyvenéves férfit bevitték az öltözőbe, majd a mentők a pápai kórházba szállították, ahol enyhe agyrázkódást és orrtörést állapítottak meg nála.

 Riba Lajos elmondása szerint azonban még vasárnap este elment Pápára barátjáért, aki – bár a kórházban tartották volna megfigyelésre – mindenképpen haza akart menni, mint mondta,  munkahelyén nem tolerálnák a hiányzást. Riba Lajos szerint pályafutása során nem látott hasonlóan súlyos esetet. Az elsősegélynyújtást többek közt az edzői tanfolyamon tanulta, ám ez idáig még nem volt szükség a használatára. Erlitz Lászlóról annyit tud, hogy jelenleg is dolgozik  – sajnos telefonon nem lehet elérni – és egy vasárnap esti fejfájástól eltekintve nincs egészségügyi panasza.


 

Középiskolások kiállítása Győr-Szabadhegyen. 


 

Emléktábla a vitéznek

2008.01.08. 07:02

Mosonmagyaróvár - Wathay Ferenc költő, végvári vitéz tiszteletére állítanak emléktáblát szerdán délután 3 órakor a várkapunál. A Mosonmagyaróvári Polgári Kerekasztal Egyesület által szervezett programot Kátai Zoltán énekmondó műsora színesíti.

A Vágon 1568-ban született és Cseszneken 1609-ben elhunyt Wathay Ferenc költő, végvári vitéz 1594 és 1597 között Óváron szolgált. 1603-tól Konstantinápolyban raboskodott, itt írta énekeit és önéletírását.
Csodálatos, saját illusztrációkkal díszített énekeskönyvét az ELTE irodalomtörténeti tanszéke 2006-ban kritikai kiadásként is közzétette, 1976-ban a Helikon hasonmás kiadásra tartotta érdemesnek.
 

 
A szerző műveit Kátai Zoltán tolmácsolásában több CD-ről is meghallgathatjuk. Élőben pedig holnap délután 3 órakor az óvári várkapunál, ahol felavatják a végvári hős emlékére állított márványtáblát.

Fegyverarzenál és náci jelképek egy osztrák férfinál

Sudár Ágnes
2008.01.05.
 

Hegyeshalom-Vág - Különféle lőfegyvereket, és II. világháborús katonai könyveket, jelképeket is találtak egy Ausztriába tartó férfi autójában a hegyeshalmi határnál pénteken. A személyautóból 20 darab lőszer, 6 üres töltényhüvely és egy rakétapisztoly is előkerült.

Lőfegyvert és riasztófegyvert, lőszereket, valamint náci relikviákat találtak a pénzügyőrök egy osztrák férfi autójában a hegyeshalmi határtól nem messze, közúti ellenőrzés során. Az 58 éves férfit a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányságon hallgatták ki, ahol kiderült, egy rábaközi kis faluban, Vágon is van háza – ott további csaknem hétszáz lőszert  és fegyvert is találtak a rendőrök. A férfit előállították és előzetes letartóztatását kezdeményezik, a Vágon élők ennek ellenére jó véleménnyel vannak a különös falulakóról. Vannak, akik jártak is a férfi lakásában, de a fegyvereket és a náci relikviákat soha nem mutatta meg nekik a gyanúsított...

Az 58 éves osztrák férfi autójából náci relikviák, SS-gyűrűk kerültek elő. Vági házában lőszereket és fegyvert is találtak.
 
A férfi tehát a közúti ellenőrzésen bukott le, de az autóban többen is ültek, amikor a csomagtartóból előkerült egy forgótáras lőfegyver és húsz lőszer, illetve hat töltényhüvely; valamint egy aktatáska, benne német birodalmi címerrel ellátott munkakönyvek, étkezési jegyek, SS-gyűrűk és -névjegytartók. Volt továbbá egy olyan emlékérem is, amelyet Adolf Hitler születésnapján adtak ki 1945-ben. A pénzügyőrök lefoglalták a fegyvereket és a tiltott önkényuralmi jelképeket, a férfi ellen pedig (aki elismerte, ezek az ő relikviái) eljárást indítottak „visszaélés lőfegyverrel és lőszerrel bűntett és önkényuralmi jelkép használata bűncselekmény alapos gyanújával".

 
Ezt követően a mosonmagyaróvári rendőrségen hallgatták ki a bécsi férfit, ahol elmondta, Vágon is van egy háza, amit a rendőrök azonnal átvizsgáltak. Az igazán nagy meglepetés ekkor érte a nyomozó hatóságot, ugyanis a rábaközi falu átlagos otthonában 683 darab különféle lőszert, lőfegyvert, sörétes puskát találtak. Az osztrák állampolgárnak  sem a fegyverek tartására, sem a szállításra nem volt engedélye.

A világháborús relikviákat a férfi magáénak vallotta, a többi tárgyat pedig – állítása szerint – bolhapiacokon szerezte be: mondta a Kisalföldnek Kocsis Tünde, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

A „lomizás" tényét a faluban élők is megerősítették lapunknak, mint mondták, az osztrák férfi körülbelül tíz éve él Vágon: azóta mindig hozott-vitt valamit Ausztriából, amit aztán megpróbált eladni. Kertjében most is lehet látni vasakat, kerékpárt, vécékagylót, rendszám nélküli autót... A falubeliek természetesen hallották a hírt a házkutatásról, de a tulajdonosról ennek ellenére is jó véleménnyel vannak. Szerintük az osztrák férfi jóhiszeműen gyűjtögethette a fegyvereket, közfelkiáltással azt is megszavazták a helyi italboltban, biztosan nem tudta, hogy törvényt sért ezzel. A beszélgetésben részt vevők közül többen voltak is a házában, de – mint mondták – soha egyetlen fegyverrel sem találkoztak, azokat a férfi nem mutogatta nekik. Azt is kijelentették: ha a gyanúsítottat kiengedik, természetesen visszavárják a faluba, nem közösítik ki, hiszen eddig is szerették – annak ellenére, hogy alig beszél magyarul, így a szavát sem nagyon értik.

A férfi vági otthonban nem csak lőszert találtak. Kertjében most is lehet látni vasakat, kerékpárt, vécékagylót, rendszám nélküli autót.
 
A törvény szerint a jelvények, könyvek és a jelképek 50 évnél régebbiek, ezért gyanúsítják a férfit kulturális javakkal, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel. Fegyverszakértők és muzeológusok jelenleg is vizsgálják a lefoglalt tárgyakat. 

 

 


 

Elégedettek a Vocational Academy munkájával

Cs. Kovács Attila
2007.11.16. 18:46

Oktatás - Az idei tanév elmúlt három hónapját jónak értékelik azokban a falvakban, ahol a Vocational Academy vette át az iskolák működtetését. Elégedettek a polgármesterek, az igazgatók és a szülők is.

Az idei tanévtől számos községi iskola működtetését vette át a Vocational Academy Alapítvány. Az intézmény átadás-átvételt néhol heves viták előzték meg, mint például Kunszigeten is. Úgy néz ki, hogy mára normalizálódott a helyzet ott is.

A Kisalföld által megkeresett települések polgármesterei szerint a falvak nem vették észre, hogy más a fenntartó.

A rábapordányi „vokis" iskola igazgatója azt mondja: a szakmai munka is hatékonyabb az új rendszerben.
Pálffy Attila, Vág polgármestere továbbra is tartja azt a véleményét, hogy a szülők akaratát kell érvényesíteni iskolaügyben.

– Annak idején mi is megkérdeztük a szülőket, hogy szerintük a gyerekek szempontjából mi lenne a legjobb – mondta Pálffy Attila. – Ők több lehetőség közül azt választották, hogy maradjon helyben az iskola és működtesse az alapítvány. Ezt tudomásul vettük és ennek szellemében intézkedtünk. Aláírtuk a szerződést, az alapítvány fizeti a bérleti díjat az egyik épület után, a szülők nem fizetnek tandíjat és az önkormányzat is teljesíti a vállaltakat. A szakmai munkába természetesen nem szólunk bele, de két-három hónap után szerintem még az értékelés is korai lenne. Nekem most is az a véleményem, hogy a falusi gyerekek legalább az alsó tagozatot helyben végezzék el. Ezért a jövőben is mindent megteszünk, de az a baj, hogy a kormányzati intézkedések nem segítették a kisközségeket ezen a téren sem.

Osliban szintén a szülők döntöttek úgy, hogy maradjon helyben az iskola. Fodor József polgármester úgy látja, jól választottak.

– Az átállás zökkenőmentes volt, nem vesszük észre, hogy az intézmény már nem önkormányzati fenntartású – fogalmazott. – A szülők és a pedagógusok tudták, hogy mire számíthatnak, azt hiszem, nem is kellett csalódniuk. Az iskola továbbra is a község iskolájaként működik, azaz részt vesz a falu életében. A gyerekek például szerepelnek ünnepségeinken, műsort állítanak össze ugyanúgy, mint korábban is.
Fodor József hozzátette: az önkormányzat és az alapítvány kapcsolata korrekt. Mint mondta, ha a helyzet ezután sem változik, elégedettek lehetnek.

Kunszigeten nagy vihart kavart nyáron, hogy a Vocational veszi át az iskolát. A tantestület valamennyi tagja távozott, gyerekeket írattak más intézménybe. A Kisalföld október 3-i számában olvashatták, hogy új tantestülettel rendben megkezdődött a tanév. „A gyerekek és a szülők eddig elégedettek a most már alapítvány által működtetett intézménnyel" – adtuk hírül.

Vecseyné Kocsis Edit, a rábapordányi „vokis" iskola igazgatója a Kisalföld érdeklődésére elmondta: a szakmai munka színvonala nem változott intézményükben szeptember óta.

– A pedagógusok reggel fél nyolctól délután négyig tartózkodnak az iskolában, azaz sokkal több időt töltünk a gyerekekkel – tájékoztatott az igazgató. – Ilyenkor persze a másnapokra nem lehet felkészülni, ezért az otthoni munka is több lett.
A gyerekek szempontjából is azt mondhatom, hogy hatékonyabb lett a munka.
– Most volt például fogadóóra, ahol a szülők valamennyien úgy foglaltak állást, hogy örülnek az új rendszernek.

Vecseyné Kocsis Edit szerint a nyelvtanulás sem terheli le a pordányi diákokat. Angolt az ötödik osztályosok kivételével mindenki tanul.
– Náluk azért nem vezettük be az angolt, mert negyedikben emelt óraszámban tanultak németet, így már nem akartunk váltani. Az elsősöknél érezzük, hogy nap végére elfáradnak, de ez nem a nyelvtanulás miatt van, hanem sokéves tapasztalat. Úgy vettem észre, hogy tanulóink szeretik az angolt, persze ez köszönhető az angolos kollégának is. Nagy előnye a mostani helyzetnek, hogy sokkal több idő jut beszélgetésre a gyerekekkel. A kicsik is, de a nagyobbak még inkább igénylik, hogy elmondhassák gondjaikat, örömeiket, érzéseiket. Az elmúlt három hónap tapasztalata tehát szakmai szempontból mindenképpen pozitív – tette hozzá a rábapordányi igazgató.


Évfordulót ünnepelnek a dalosok


Létrehozva: 2007.10.10
 

Vág - Megalakításának harmincadik évfordulóját ünnepli idén a Vági Rábakör. A dalos férfiak a három évtized alatt számos kitüntetést kaptak, köztük kétszer Arany Páva-díjat is.

Jubileumi műsorral ünnepli meg alakításának harmincadik évfordulóját a Vági Rábakör. A férfikar híre nemcsak a Rábaközbe, hanem határainkon túlra is eljutott.

A vági dalos hagyományok ápolása nyolcvan évvel ezelőttre nyúlik vissza. Akkor Lakatos István tanító alapított dalárdát, a férfikar két évtizeden keresztül énekelte a kor divatos kórusműveit. A hosszú szünet után 1963-ban Koloszár István vegyeskar szervezésével próbálkozott. Az 1970-es években, a népi kultúra ápolásának virágkorában a lelkes Koloszár tanító úr ismét maga köré gyűjtötte a nótás vági férfiakat. Ekkor alakult meg a mai csoport, Vági Rábakör néven. Az első évek sok munkával teltek, a dalkör egyre ismertebbé vált. A karvezető korai halála után Hantó Szabolcs tanár vette át a szakmai irányítást. 1990-től Horváth Győző az együttes vezetője. A Rábakör továbbra is a magyar népkultúra őrzését, ápolását, terjesztését tekinti legfontosabb feladatának. Leginkább a Rábaköz népzenéjében otthonosak, fellépéseiken rendre felhangzanak a tájegység népdalai, de énekelnek bor- és katonadalokat is. A helyi eseményeken, ünnepségeken rendszeresen fellépnek és sok meghívásnak is eleget tesznek.

Számos szakmai megmérettetésen, minősítőn is részt vettek az elmúlt három évtizedben. Ezüst és arany oklevelek bizonyítják, hogy Vágon jó kezekben vannak dalos hagyományaink. A legrangosabb kitüntetést, az Arany Páva-díjat két alkalommal is megkapták, 2003-ban és a páliakkal közösen 2005-ben. Többször készült velük televíziós és rádiós felvétel. Jelenleg tizenöt tagja van a Vági Rábakörnek. Horváth Győző karvezető szerint „hangunk ugyan gyengül, a létszám fogy, de hitünk rendületlen abban, hogy a múlt értékeit őrizve a Rábaköz és Vág követeiként szép és nemes ügyért fáradozunk".

2007-06-04

Harmadik, illetve negyedik helyen végeztek az olaszországi Riminiben:

A csornai Géniusz művészeti iskola gyermek növendékei egy harmadik és egy negyedik hellyel tértek haza a minap megrendezett olaszországi világ- és Európa-bajnokságról. A Jakab Mária, Szijártó Dóra, Papp Georgina, Kozma Renáta, Horváth Dominika, Varga Laura, Bors Eszter és Horváth Martina által alkotott csoport felkészítője Boross Tünde, a Géniusz igazgatónője.

 


 A Rábaközben egyelőre nem működik


2007-05-16
 

Fontos lenne a megfelelő reklám és a közönséget vonzó, vendégcsalogató programok.

A Rábaközben jelenleg alig van olyan szállás, amely a falusi turizmust szolgálja. A szakemberek azt mondják, hogy noha lennének a térségnek értékei, a lehetőségek kihasználatlanok.

Falusi turizmusról a Rábaközben egyelőre nem beszélhetünk. A térségben csak néhányan foglalkoznak szállásadással, de a vendégek náluk sem tolonganak. Dr. Fekete Mátyás, a Falusi Turizmus Egyesület megyei elnöke szerint az itt élők még nem éreztek rá arra, hogy milyen tartalékok és lehetőségek rejlenek a turizmusban.

– A térség látnivalókban gazdag, lenne mivel csábítani a turistákat – mondta érdeklődésünkre dr. Fekete Mátyás. – Nem mellékesen a helyiek találékonysága, a szokások mind olyan tényezők, melyek pénzre válthatók. Az országos tapasztalat persze azt mutatja, hogy azok a térségek tudnak ezen a téren előretörni, ahol tényleg nincs más lehetőség. Példaként a Tápió vidékét említhetem. „Kitalálták magukat", összefogtak, térképet készítettek, kialakították a szervezetüket és elindították a falusi turizmust. Ma már mindenki tudja, hogy Tápiószentmártonba és a környező falvakba miért érdemes ellátogatni. Rendezvényeik vannak, amelyek csalogatják a vendégeket.

Dr. Fekete Mátyás szerint hasonló adottságokkal rendelkezik a Rábaköz, illetve a Rába mente is, de előbb fel kell deríteni, hogy mit lehet „eladni". Meglátása az, hogy egyelőre mindenki megy a maga útján és nem fedezik fel, hogy az együttműködéssel csak nyerni lehet.

A vági Dömény család két évvel ezelőtt vágott bele a falusi turizmusba. A forgalmat firtató kérdésünkre Dömény Istvánné úgy fogalmazott, hogy „nem igazán úgy jön össze a dolog, ahogy szeretnék".

– Amikor elkezdtük, a szomszédos Rábasebesen aktuális volt a termálkút fúrása, felfutóban volt az ottani szálloda. Nekünk egy vendéglőnk volt itt a faluban, de a vendéglátástól nem akartunk elszakadni. A falusi turizmus közel áll hozzánk, ezért döntöttünk úgy, hogy belevágunk. Az első évben jól ment, jöttek vendégek, aztán leült a forgalom. Úgy tapasztaltam, hogy a magyarok nem igazán ismerik a mi vidékünket és inkább gyűjtenek a drágább, de divatos tengerparti nyaralásokra. Gond az is, hogy falunkban nincs internetelérhetőség. A mai világban ez fontos lenne, mert például a szobafoglalást is sokan intézik azon keresztül. Ennek ellenére bízunk a jövőben, most éppen felújítási munkák vannak nálunk.

"Üres a szoba: Dömény Istvánné várja a vendégeket, de nem tolonganak a látogatók a vági portán. Hiányoznak a vendégcsalogató rendezvények."

Döményék egyszerre nyolc vendéget tudnak kényelmesen elszállásolni. Egy főre kétezer forintot kérnek éjszakánként, de visszatérő vendégeik 1700 forintért is kaphatnak fekhelyet.

 „Vendégeink az ország minden részéből érkeznek. Voltak már Debrecenből, Szegedről és a fővárosból is"

 


– tette hozzá a háziasszony. Programként a közeli fürdőket, Sárvárt, Pápát, Bükfürdőt választják. Azzal a véleménnyel Dömény Istvánné is egyetért, hogy a térség lehetőségei nincsenek kihasználva.

– Hiányoznak a közönség-, ezáltal vendégcsalogató rendezvények. A közelben a komolyzenei Rába Fesztivált tudjuk ajánlani. Ezenkívül sajnos nem tudunk vendégeink számára megfelelő programokat kínálni. Talán még a környezet, a Rába-part lehet vonzó – jegyezte meg.

Dömény Istvánné úgy látja, hogy a Rába szennyezése nem befolyásolja a forgalmat, ami amúgy is gyér. Annak idején viszont, amikor a Balaton rábai vízpótlásáról volt szó, megérezték. Az asszony érdeklődésünkre elárulta: a szállásadás egy családot eltartani nem tud. A most kezdőknek azt tanácsolja: a színvonalra törekedjenek. Nagyon fontos a reklám, hogy megmutassák, mit is kínálnak.

Cs. Kovács Attila


Lebeszélték a rablásról

RTL Klub Híradó

2007-05-17 18:41

Hagyta magát lebeszélni a rablásról az a férfi, aki a Csorna melletti Vágon ki akarta fosztani a helyi postát délelőtt. Az alkalmazott közölte a pénzt követelő rablóval, hogy ilyen kis falusi postán alig van bevétel, szerinte nem érdemes kirabolni. A férfi ezt elfogadta, és kisétált a postáról. Bár nem sikerült pénzt szereznie, rablási kísérlet miatt keresi a rendőrség - közölte a Független Hírügynökséggel a megyei rendőr-főkapitányság


 

Kisalföld

Egy forintért sem kell a telek


2007-04-19

Jelképes, egyforintos áron kínálja építési telkeit két rábaközi önkormányzat. Vásárló mégsem akad, Rábakecölben csupán egy ház épül „forintos" házhelyen. Vágon egy sem. 

Jelképes összegért, egy forintért kínált házhellyel próbál két rábaközi önkormányzat is letelepedőket a faluba csábítani. A feltétel csupán a beépítési kötelezettség, érdeklődő is akad, de vásárló már nem.


Az alig kétszáz lelkes Vásárosfaluban viszont nem „győzik" az építési telkek kialakítását, annyian választanák lakóhelyül a községet.
Rábakecölben az egyik egyforintos telken már építkeznek, egy másik továbbra is eladó. A polgármester tervei között az önkormányzati házhelyek számának gyarapítása is szerepel.

– Első lépésként összegyűjtöttük a faluban, hogy ki kívánja ingatlanát eladni – tájékoztatott Tuba Erik. – Egyelőre tehát közvetítő szerepet vállalunk, vagyis bemutatjuk az érdeklődőknek a kínálatot.

A  rábakecöli képviselő-testület legutóbbi ülésén arról is döntött, a községben letelepedők támogatását a duplájára emeli. Ezek után tehát a támogatás összege nem száz-, hanem kétszázezer forint lesz. Ehhez minden gyermek után még húszezer forintot kapnak a családok. Ráadásul öt évig a kommunális adó fizetése alól is felmentést kapnak a betelepülők.

Pálffy Attila, Vág polgármestere úgy tájékoztatott, hogy évek óta próbálják értékesíteni telkeiket egy forintért, sikertelenül.
– Érdeklődés van, de a komoly szándék hiányzik sajnos – jegyezte meg. – Elsősorban vidékieket várunk a faluba, mivel a helyi családok szinte valamennyien rendelkeznek házhellyel, házzal, így az ő gondjuk megoldott. Az egyforintos telkek eladásához nem kötünk szigorú feltételeket, csupán néhány éves beépítési kötelezettség van és az, hogy nem értékesíthető tovább az ingatlan. Nem értem különben a fiatalok gondolkodását, máshol annyiért vesznek telket, amiből itt nálunk már építkezhetnének is.


Az sem igaz, hogy falunk elzárt: jó a közlekedés, sokan járnak be most is Csornára, Győrbe dolgozni.
Iskolánk, óvodánk, orvosi ellátásunk is van.  A vági önkormányzati házhelyek változó nagyságúak. Pálffy Attila azt mondja, ha szükség lenne rá, azt is vállalnák, hogy még vásárolnának házhelyeket, amiket szintén egy forintért adnának tovább. Egyelőre azonban erre nem kell költeniük.

A Rábakecöllel szomszédos Vásárosfalu önkormányzata ugyan nem ingyen adja a házhelyet, de a 200 ezer forint körüli vételárat támogatásként visszajuttatja a vásárlónak. A közelmúltban több lakóparcellát is értékesítettek, sőt, akkora az érdeklődés, hogy újabbak kialakításán fáradoznak a település vezetői.

A rábakecöli Vass László azon a véleményen van, hogy „nehéz ügy" fiatalokat csábítani a faluba.
– Munkahely kellene, de sajnos kisközségbe nem nagyon kívánkoznak a befektetők. Enélkül pedig a fiatalok nem jönnek, inkább elköltöznek. A nagyobb városokat, vagy a városhoz közelebbi falvakat keresik. Jó példa Vásárosfalu, ami nincs messze tőlünk, mégis vonzó a letelepedők előtt. Közel van Beled, ahol aki akar, talál megélhetést – mondta Vass László.
 

Cs. Kovács Attila


  

Tagintézménnyé alakul az iskola


2007-03-24

Pálffy Attila azon rábaközi polgármesterek egyike, aki mindig az iskola megtartásáért kardoskodott.

Tavalyi, ötödszöri megválasztása után ekképpen nyilatkozott lapunknak: „A végsőkig kitartunk az óvoda, az iskola, az orvosi rendelő és a posta mellett."

Úgy tűnik, elérkezett a „végsőkig", hisz a vági iskolát is megcsapta a változás szele. – Miközben öt-hat évvel ezelőtt már zártak be iskolát, mi kitartottunk az intézmény mellett – fogalmazott. – Meggyőződésünk, ha nincs iskola egy faluban, ott hamarosan üres marad a templom is és a település kihalásra ítéltetik. Ebben az évben nálunk is kiderült, hogy az előírt osztálylétszámot nem tudjuk biztosítani, mivel mindössze harminchat gyerek tanul a nyolcosztályos iskolában és tizenhét óvodásunk van. Ezért döntenünk kellett, hogy csatlakozunk a szili iskolához, vagy más megoldást keresünk.

Mi az utóbbit választottuk és iskolánk a győri székhelyű Vocational Academy Kéttannyelvű Alapítványi Iskola tagintézménye lesz. Ugyanígy az óvodánk is az említett intézmény tagóvodájaként működik. Pálffy Attila elmondta: az alapítvány elnökével folytatott többszöri tárgyalás után a település képviselő- testülete egyhangúlag a két tannyelvű iskolához való csatlakozás mellett döntött. A szülők is ekképpen foglaltak állást, ami azt jelenti, hogy mind az iskola, mind az óvoda a faluban működik tovább. A döntés meghozatalánál fő szempont az volt, hogy nem kell tandíjat fizetni a helybeli, a körjegyzőséghez tartozó településeken élő, valamint a rábakecöli, edvei, kemenesszentpéteri szülőknek – közölte a polgármester. – Az alapítvány elnöke arra is ígéretet tett, hogy átveszik a pedagógusokat, az óvodai dolgozókat és a konyhát is működtetik.

A közalkalmazotti státus megszűnik, de az eddigi bér megmarad. Az aláírás előtt álló szerződés azt is tartalmazza, hogy 2007. augusztus elsejétől 2020. augusztus elsejéig egy forint bérleti díj fejében az alapítvány rendelkezésére bocsátjuk az iskola épületet. Az esetleges felújítást, javítást a bérlő végzi, az eszközöket díjmentesen használhatják. A rezsiköltséget az alapítvány állja. Az iskolában mindegyik osztály külön tanteremben kap helyet, ezért a tavaly huszonötmilliós költséggel felújított közösségi házat is igénybe kell venni. Ennek részleteiről még nem állapodtak meg. Vélhetően az önkormányzat egyharmad, az alapítvány kétharmad részben viseli a költségeket. Az óvodaépületet eladják az alapítványnak a hozzá tartozó udvarral együtt. Az értékbecslés folyamatban van. A környező településekről autóbuszokkal ingyenesen szállítják a gyerekeket a vági iskolába.

Haszonits József

 


 

 

Jutalmazás, támogatás, kitüntetés


2007-03-05
 

A megyei labdarúgó-szövetség Csornán rendezett taggyűlésén felszólalt dr. Szakács Imre országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke. A taggyűlés kötelező napirendi pontjai mellett ismét kitüntettek hat sportvezetőt, támogatást adtak kórházi műszer beszerzéséhez és átnyújtottak mintegy ötmillió forint értékű vásárlási utalványt a megye összes labdarúgó-szakosztályt működtető egyesületének.


A megyei labdarúgó-szövetség Csornán rendezett taggyűlésén felszólalt dr. Szakács Imre országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke. A taggyűlés kötelező napirendi pontjai mellett ismét kitüntettek hat sportvezetőt, támogatást adtak kórházi műszer beszerzéséhez és átnyújtottak mintegy ötmillió forint értékű vásárlási utalványt a megye összes labdarúgó-szakosztályt működtető egyesületének.

Mintegy tízéves hagyomány, hogy évente ezen időpontban és rendezvény megkezdése előtt adják át a „Megye Labdarúgásáért" díjat, melyet most is hat kiemelkedő munkát végzett sportvezető vehetett át.
Kiss Géza a játékvezetés terén alkotott maradandót, hiszen a csornai járási bajnokságból a FIFA-kerettagságig vitte, 20 évig volt országos kerettag, nyolc éven át irányította a megyei játékvezető-bizottságot. Kovács György irányítása alatt jutott fel első alkalommal 1986-ban a Koroncó gárdája a megyei első osztályban, ahol azóta is – egy megszakítást leszámítva – folyamatosan meghatározó szerepet játszik.

A feljutást követően hat alkalommal lett a csapat ezüstérmes, ötször pedig bronzérmes, míg a Magyar Kupában szintén hat alkalommal jutott fel az országos főtáblára. Tíz éven át volt aktív játékosa a Fertődi Medosznak Köő Tibor, aki játékos-pályafutásának befejezését követően 1981-ben előbb elnökségi tag lett, majd szakosztályvezető, később pedig az egyesület elnöke. Dolgozott az egykori kapuvári labdarúgó-szövetségben is.

Rongits Károly hosszú éveken keresztül a máriakálnoki termelőszövetkezet elnökeként dolgozott és folyamatosan támogatta, majd irányította a helyi sportegyesületet. Részt vállalt a korábbi mosonmagyaróvári versenybizottság munkájában, nevéhez is fűződik a hagyományos Takarékszövetkezet-kupa megszervezése. Pálffy Attila egykoron a Vág csapatának meghatározó játékosa volt. Már labdarúgóként is bekapcsolódott a település csapatának szervezésébe, irányításába, később pedig mint polgármester sem hagyta cserben korábbi sporttársait. Fertődön kezdte labdarúgó-pályafutását Turi Lajos, a város egykori NB III-as „aranycsapatának" kapitánya. Második ciklusban Sarród, Nyárliget és Fertőújlak polgármestere.

Ugyancsak a taggyűlés keretében adták át dr. Milanovich Gábor adjunktus, sportsebész orvosnak azt az utalványt, amely 250 ezer forint támogatásról szól, s egy, a labdarúgók sérülését gyógyító berendezés megvásárlásához szükséges. Elhangzott a közgyűlésen, hogy a berendezés árának kifizetéséhez még közel félmillió forint hiányzik, amelyet a szövetséggel és szponzorokkal közösen megpróbálnak hamarosan előteremteni.

A taggyűlés végén az egyesületek képviselőinek ötmillió forint értékű sportszer vásárlására jogosító vásárlási utalványokat adtak át.
Balról: Horváth Cs. Attila, a megyei szövetség elnöke, Pálffy Attila, Kovács György, Köő Tibor, Turi Lajos, Kiss Géza és dr. Szakács Imre, a megyei közgyűlés elnöke. 

Kisalföld

Haszonits József
2006-03-03

 



Vágon több mint háromszáz éve van iskola, de az óvoda sem mostanában kezdett működni.

Vágon több mint háromszáz éve van iskola, de az óvoda sem mostanában kezdett működni. Az előbbi intézménybe harminckettő, utóbbiba tizenhat gyerek jár.

– Elég messze vagyunk a szomszédos községektől, a falu a megyehatáron fekszik, Sziltől öt, Szanytól hét kilométerre. Ezért amíg tudjuk, fenntartjuk az iskolát, hogy a gyerekeink – főleg az alsósok – helyben tanulhassanak. Fontosnak tartjuk, hogy a legfiatalabbak ne veszítsék el gyökereiket – mondta el Pálffy Attila polgármester.
Tehát Vág kitart az intézményei mellett, noha ez jelentős anyagi megterheléssel jár.

– Szinte az egész falu felháborodott amiatt, hogy kollektív büntetést kaptunk, mivel nem léptünk be a többcélú kistérségi társulásba. Ha beléptünk volna, mindkét intézményünket fel kellett volna adni, mivel nem feleltünk meg a létszámmal kapcsolatos követelményeknek. Ezért megvonták tőlünk azt a 12 millió forintot, amit évente önhikis támogatásként kaptunk – jegyezte meg a falu vezetője.

Természetesen a kieső pénzt pótolni kell. Vágon ezt úgy oldották meg, hogy többféle adót kivetettek. Így építményadót – a nem állandó helyi lakosok számára –, a kommunális adót, amely évente lakásonként mintegy ötezer forint. Bevezették az iparűzési adót, és némi segítség a gépjárműadó helyben maradó része. Ez összesen körülbelül hétmillió forint bevételt jelent.

„ Szomorú, hogy ilyen mérvű adózást kellett bevezetnünk, hisz a lakosság negyven százaléka időskorú, alacsony nyugdíjjal. Pket kell sarcolnunk. Ez szégyene a falunak, de főleg az országnak."
Vág a Pálival és Rábasebessel alkotott körjegyzőség székhelyközsége. Éves költségvetése – a körjegyzőséggel együtt – megközelíti a 100 millió forintot. Vajon tudnak-e fejleszteni, beruházni Vágon?

Az anyagi nehézségek ellenére gyarapodnak

– A falu az anyagi nehézségek ellenére gyarapodik – vélekedett az elöljáró. – Megyei segítséggel sikerült felújítani az orvosi rendelőt, illetve az orvosi szolgálati lakás tetőzetét. Két utca útburkolatának rendbetételére is jutott pénz, így most már az útjaink kilencven százaléka szilárd burkolatú. Javításra szorulnak viszont a járdáink. Ezekben a napokban pedig egy újabb felújítást kezdtünk 22 millió forintért. Egy közösségi házat alakítunk ki a használaton kívüli iskolaépületben, ahol helyet kap a helytörténeti múzeum, a könyvtár, a nyugdíjasklub, az internetes szoba, fiataloknak konditerem, a gyerekeknek tornaszoba. A felújítás befejezésének határideje augusztus 31.

Pálffy Attila szerint az elmúlt tizenöt évben százzal csökkent a lakosság lélekszáma, jelenleg ötszázhetven. Mostanra megállt ez a tendencia, tavaly például két család költözött szociális bérlakásba, s akkor egyszerre hattal nőtt a gyermeklétszám. Vonzó lehet, hogy négyzetméterenként egy forintért kínálnak építési telkeket. Úgy tűnik, a külföldiek is felfedezték a csendes Rába-parti falut, hisz eddig körülbelül harminc házat vásároltak, s azokat többnyire rendben tartják. Egyesek szinte állandóan, mások hétvégeken tartózkodnak Vágon. Vannak Bécsben dolgozó erdélyi magyarok, az ő szüleik, de előfordulnak bécsiek is. Hétvégeken bizony benépesül a Rába-part.

Felújítás híján bezárják a konyhát

– További terveink között szerepel a sportöltöző felújítása, melynek költsége körülbelül tízmillió forint lenne – vázolta a jövőt a falu első embere. – Erre már két éve pályáztunk, az építési engedéllyel és más költségekkel együtt félmillió forintot kifizettünk, de számomra érthetetlen módon mindig a nagyobb községek nyernek. Ebből is látszik, hogy a kistelepülésekre nem akarnak pénzt juttatni. Reméljük, hogy idén mi következünk. Szeretnénk rendbe tenni a Petőfi és a Gyöp utca közötti útszakaszt.

Ki akarjuk cserélni a hirdetőtáblákat, a szeméttárolókat. Fel kell újítani a községháza három helyiségét, valamint az óvodai konyhát. Ez utóbbira december végéig kaptunk haladékot, különben bezárják a konyhát, ahol száz ember részére főznek. Meg kell oldani az akadálymentesítést az óvodában, az iskolában és a községházán. Ebben az évben terveket készíttetünk a csapadékvíz-elvezetésre és a faluközpont-kialakításra.

Pálffy Attila a rendszerváltás óta polgármesterként tevékenykedik. Ám szerinte a munka folytatásának eldöntésére még van idő.
– Az elmúlt tizenöt évben a falu lakóinak, a képviselő-testület tagjainak segítségével mindent megtettünk a település fejlődésének érdekében. Persze amit az anyagi lehetőségek megengedtek. Az itt élők szeretik ezt a falut, ha 25–30 kilométeres körzetben letelepedne egy multicég, szinte senki sem keresné a városban a boldogulását – nyilatkozta az önkormányzati vezető.

 


Kultúráról Kisfaludon

 

Bódai Gyula
2006-04-03

A Dél-rábaközi Iskolaszövetség Tavaszköszöntő Fesztiválra invitálta a környékbeli iskolák tehetséges diákjait.

A szervező, Tóth Gézáné megnyitóját követően a kapuvári vonósnégyes és a versmondó stúdió műsorát láthatta a közönség, majd a diákok kulturális bemutatóján a tanulók vers- és prózamondásban, hangszeres zenében, énekben és táncban mérték össze tudásukat. A fesztiválra Mihályiból, Kisfaludról, Beledből, Rábatamásiból, Agyagosszergényből, Vágról, Babótról és Rábakecölből érkeztek tanulók.

Nemcsak a fenti kategóriákban nevezhettek a gyerekek, hanem képzőművészeti alkotások is szép számmal érkeztek, közülük is kiemelkedett az osli iskolások gyékényfonása és a babóti gyerekek munkája. A műsorok közül nagy sikert aratott a Kisfalud–Mihályi–Vadosfa Általános Iskola énekkara, az agyagosszergényi Vadvirág Népdalkör, a beledi Molnár Edit szavalata, valamint a vági hagyományőrzők.
A bemutatók után Devecseri Zoltán költő nyitotta meg Barta Szilveszter festőművész kiállítását.

Tóth Gézáné elmondta: a fesztivált hagyományteremtő szándékkal tavaly szervezték meg először, akkor még csak a versmondókat hívták, s idén bővítették ki a különböző művészeti ágakkal, s jövőre újra szeretnék megrendezni.


 

 

 
Kodály is büszke lenne rájuk

 2006-11-27
 Hétvégén nagyszabású gálaműsorral zárult a Kultúrával a Nyugat Kapujában címmel  életre   hívott fesztivál.

A hétvégi gála voltaképpen az év egyik legnagyobb szabású kulturális rendezvény sorozatának zárását jelentette megyénkben. A 91 településen élő, 4 és fél ezer szereplőt megmozgató program 24 kistérségi fordulót és 7 megyei döntőt jegyzett, ám a lényeget a kis- és nagyobb településen élők egész évben történő magas színvonalú felkészülése, egyben közösségépítése jelentette. A zsűri értékelésében figyelemre méltónak tartotta, hogy az ismert, mondhatni klasszikus alkotókon kívül megjelentek kortárs alkotók művei is, így az erdélyi Markó Béla és Ferenczes István, a hazaiak közül pedig Pardi Anna és Kerék Imre.

Vágon majd három évtizedes hagyománya van a férfiak együtt éneklésének, a szomszédos Páliban öt éve vállalkoztak rá a nótakedvelők. Horváth Győző karnagy kitartó munkáját is dicséri a Vági–Páli Népdalkör bemutatkozása – arany minősítéssel. Nyolcvan éven felüliek is szívesen szánják erre az idejüket kedd esténként, az asszonyok ilyenkor kimenőt adnak – s milyen jól teszik!
„ Az ünnepélyes megnyitót követően egyszer csak elénk tárult a természet tüneménye, a magyar népdal, a magyar népzene kifejezésteljes formákkal, az eszközök frissességével, közvetlenségével Dunaszegtől Vitnyédig. Olyan kórus énekelt a BBMMK falai között, amelyre úgy gondolom, Bartók Béla pályatársa, jó barátja, egy nemzet énektanára, Kodály Zoltán is büszke lett volna."

A hatéves Cserók néptáncegyüttesben kilenc pár ropja. Olyan fiatalok, akik „kiöregedtek" a gyermektáncból, s akik ma is szívesen táncolnak. A tagok egy része már dolgozik, de van, aki főiskolára, egyetemre jár. Örültek a minősítésnek, illetve azoknak a fesztiválmeghívóknak, amelyek a közeljövőben Erdélybe, Szlovákiába, Szlovéniába és Bécsbe szólítják őket.

A diákokon kívül a nyugdíjasok több kategóriában is bemutatkoztak, az éneklő csoportok szinte mindegyike népdalokkal és kórusművekkel emlékezett meg Bartók Béla születésének 125. évfordulójáról. Szakács Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke elismerését fejezte ki a legkiválóbb, 41 arany minősítést kapott szereplőnek, ígérete szerint a fesztivált – hagyományosan – a jövőben is támogatják.


 

 

Hulladékgazdálkodás

Mosonmagyaróvár Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

eMagyarország Pont

Képek a fotógalériából

Dátum

Ma 2014. október 21. kedd, Orsolya napja van.

Hírek

ELADÓ INGATLANOK Eladó ingatlanok a községben Tovább...

1 Ft-os telek (RTL Híradó) Ismét 1Ft-os telek akció!!!!! Tovább...



Labdarúgás   Megyei III. osztály csornai csoport 2013/2014      Tovább...

Arhívum

A Vági Rábakör 30 éves jubileumi műsora 

 

Tovább...
 

Vág község kulturális örökségvédelmi hatástanulmánya

Tovább...
 
2008 Bérmálkozás
Tovább...
 
2007 Április 22 Első áldozás
Tovább...
 

2006 megyezászló átadás, közösségi ház avatás.

Tovább...